VB-Történelem - WTTC2019 Budapest
2068
page-template-default,page,page-id-2068,,qode_grid_1200,side_area_uncovered_from_content,qode-theme-ver-17.0,qode-theme-wttc2019,transparent_content,disabled_footer_bottom,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-5.5.5,vc_responsive

VB-Történelem

Az első asztalitenisz-világbajnokságot 1926-ban rendezték, Londonban. Ekkor férfi és női egyéni, férfi páros, vegyes páros és férfi csapat versenyszámban hirdettek győztest. A női párosok 1928-ban, a női csapatok 1934-ben debütáltak.

Az első időszakban többnyire évente rendezték meg a világbajnokságot, de volt olyan esztendő, amikor egy vb-t sem rendeztek, és olyan is, amikor kettőt is. A második világháború hosszabb szünetet okozott (1940–1946). Az 1957-es stockholmi seregszemlével kezdődően kétévente hozták tető alá a világbajnokságokat.

Az első egyéni világbajnokságot (tehát amelyen csak a férfi és női egyéni, a férfi és női páros, valamint a vegyes páros szám szerepel a programban) 1999-ben rendezték meg, míg az első önálló csapat-vb-t 2000-ben. A 2001-es oszakai világbajnokság volt eddig az utolsó, amelyen az egyéni versenyszámokat és a csapatversenyeket is kiírták, 2003 óta a páratlan években egyéni, a páros években csapat-világbajnokságot rendeznek.

A legtöbbször, ötször London adott otthont asztalitenisz-vb-nek. Budapest e tekintetben a második helyre jön fel holtversenyben a szintén négyszeres házigazda Párizs és Stockholm mellé.

Az első tíz évben a magyarok uralták a vb-ket, a következő hasonló dominanciára az 1950-es évekig kellett várni, amikor a japánok halmozták az aranyérmeket. A hetvenes-nyolcvanas évektől aztán a kínaiak váltak a favorittá, és kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is tart az egyeduralmuk.

Az asztalitenisz-világbajnokságokon minden versenyszám győztesének külön trófea jár az aranyérem mellé. Ezeket a győztes játékosok nemzeti szövetségei őrizhetik két évig, majd a következő vb-re vissza kell szolgáltatniuk.

A férfi egyes győztese a St. Bride Vázát kapja meg, amelyet Barna Viktor emelhetett a legtöbbször magasba, szám szerint ötször. A női egyes első helyezettjének járó kupát Geist Gáspár, a Magyar Asztalitenisz Szövetség egykori elnöke adományozta, és a legtöbb alkalommal a román Angelica Rozeanu hódította el, hat diadalát ráadásul egymás utáni években aratta.

A csapat-vb-k terén a férfiaknál a már 21-szeres győztes Kína taszította le az örökranglista első helyéről a sokáig élen álló Magyarországot (12), míg a nőknél szintén 21 arannyal áll a lista tetején Kína. Érdekesség, hogy a női csapatverseny győztesének járó Corbillon-kupa a második világháború végén, Berlin megszállásakor eltűnt. A címvédő németek sportági szövetsége állta a serleg másolatának árát.

A legjobb férfi párosnak 1947 óta az Irán-kupát adják át, amelyet az iráni sah adományozott az ITTF-nek. A vb-k történetének legsikeresebb férfi párosát Barna Viktor és Szabados Miklós alkotta. Ők hat vb-t nyertek meg együtt, Barna két másik partnerrel további két alkalommal nyerte meg ezt a versenyszámot.

Női párosban is egy magyar duó a vb-rekorder. Mednyánszky Mária és Sipos Anna hat aranyat zsebelt be (sorozatban), előbbi az osztrák Fanchette Flamm-mal is a csúcsra ért egyszer.

Vegyes párosban szintén Mednyánszky a csúcstartó: Szabadossal háromszor, Mechlovits Zoltánnal kétszer, Kelen Istvánnal egyszer bizonyult a legjobbnak ebben a műfajban.

Van még egy serleg, az Egyiptom-kupa, amely hosszú évtizedek óta az asztalitenisz-világbajnokságok „tartozéka”. Ezt Faruk király az 1939-es kairói vb-n adományozta a nemzetközi szövetségnek, és minden vb végén a rendező ország átadja a következő vb házigazdájának, így jelenleg Budapesten található.

Az asztalitenisz-világbajnokságok legsikeresebb országa Kína, amely 395 érmet szerzett eddig (140 arany, 102 ezüst, 153 bronz), tehát Magyarországon elérheti a 400-as mérföldkövet is. A második helyen a magyarok állnak 202 éremmel (68 arany, 58,5 ezüst, 75,5 bronz), a harmadikon a japánok 154 medállal (48 arany, 34 ezüst, 72 bronz).

Fordítás »
Top