Magyar vb-történelem - WTTC2019 Budapest
1487
page-template-default,page,page-id-1487,,qode_grid_1200,side_area_uncovered_from_content,qode-theme-ver-17.0,qode-theme-wttc2019,transparent_content,disabled_footer_bottom,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-5.5.5,vc_responsive

Magyar vb-történelem

Magyarország az asztalitenisz-világbajnokságok történetének második legeredményesebb országa. Az első, 1926-os világbajnokságon Londonban minden aranyérem a magyarok nyakába került, és ez még többször megismétlődött a későbbi vb-ken. Férfi vonalon Jacobi Roland, Mechlovits Zoltán, Szabados Miklós és a sokáig egyeduralkodó Barna Viktor vitte a prímet, míg a nőknél az első öt egyéni vb-aranyat bezsebelő Mednyánszky Mária és Sipos Anna volt a legnagyobb csillag.

Barna Viktor – forrás: magyaroldal.co.uk

A második világháborút követő években Sidó Ferenc és Farkas Gizella számított a legjobb magyar pingpongosnak, Farkas sorozatban három világbajnokságot nyert meg egyesben, és a következő négyen is döntőt játszott.

A japánok, majd a kínaiak előretörését a magyarok világbajnoki szereplése is megsínylette, a hölgyeknél Kóczián Éva 1961-es ezüstérme a legutóbbi egyesben szerzett magyar vb-érem. Ezt követően női párosban jutott még egy bronz a Jurik Erzsébet, Kóczián Éva kettősnek, és a brit Jill Hammersleyvel induló Kisházi Beatrixnak, vegyes párosban pedig a Faházi Jánossal összeálló Kócziánnak.

A férfiaknál a hetvenes években élte fénykorát a legutóbbi magyar aranygeneráció, amelyet Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor neve fémjelzett. Jónyer 1975-ben egyéni világbajnok lett, párosban pedig Klampárral és Gergellyel is a világ tetejére ért, Klampárral szerzett még két ezüstöt is. A nagy hármas az 1979-es phenjani vb-n érte el együtt a legnagyobb sikerét, amikor a döntőben a kínaiakat legyőzve világbajnok lett csapatban.

Az asztalitenisz-aranycsapat. forrás: Nemzeti Sport

Érdekesség, hogy Magyarország női csapatban sosem nyert világbajnokságot, mivel a kezdeti években még nem rendezték meg ezt a versenyszámot. A legutóbbi vb-érmet viszont női csapatban szerezte Magyarország, amikor 1987-ben harmadik lett a Bátorfi Csilla, Káhn Szilvia, Nagy Krisztina, Urbán Edit összetételű együttes.

Magyarország az arany- (68), az ezüst- (58,5) és a bronzérmek (75,5), valamint az összes megszerzett érmek (202) számát tekintve is a második helyen áll Kína mögött az asztalitenisz-vb-k örökranglistáján.

Magyarország, egészen pontosan Budapest eddig háromszor rendezett világbajnokságot a sportágban (1929, 1931, 1950), a jövő évivel e tekintetben utoléri a szintén négyszeres házigazda Párizst és Stockholmot, és már csak London (5) marad előtte.

Fordítás »
Top