Budapest

Budapest egy meglepetésekkel és csodákkal teli város, nyüzsgő központtal, gyönyörű parkokkal, fenséges folyóval, a város fölé magasodó templomtornyokkal és számos gyógyfürdővel. A világ egyik legizgalmasabb városaként Budapest tele van felfedezésre váró titkokkal és eldugott helyekkel, valamint régi kedvencekkel, ahová jó visszatérni. Ebben a városban lehetetlenség unatkozni. Ezernyi módon lehet Budapestet felfedezni: gyalog, busszal, villamossal, metróval, vízen, biciklivel, de akár kétéltű járművel is. És hogy mit láthat az itt tartózkodása alatt? Kezdje fent, a varázslatos budai várral és a Budai Várnegyeddel. Túrabakancs nélkül is felmehet az UNESCO világörökség részét képező Gellért-hegyre, ahol a Citadelláról lélegzetelállító panoráma nyílik ön elé. A folyón átkelve keresse fel a pesti partszakasz legnagyobb épületét, az Országházat. Ha megszentelt csodákat akar látni, látogasson el a város legmagasabb épületébe, a Szent István-bazilikába. A Hősök terén bepillantást nyerhet az ország romantikus múltjába. Ha végzett a kötelező látnivalókkal, térjen le a főbb útvonalakról, és engedje, hogy a város felfedje a titkait. Dizájner boltok, apró parkocskák, kávézók és építészeti kincsek várják a legeldugottabb helyeken is. Nézze meg a várost egy új nézőpontból, és menjen olyan részeire, ahová egyébként nem igazán szoktunk. A séták rengeteg meglepetést tartogatnak – még a helyieknek is –, amelyek nem véletlenül váltak oly népszerűvé Budapesten az utóbbi években.

Az évszázadok során három város növekedett és virágzott egyre jobban egymás mellett, a Duna két partján: Buda, a királyi rezidenciával; a főleg a 19. század óta rohamosan fejlődő Pest; és Óbuda, amely a városi környezet helyett inkább vidám éttermeiről és lakosságáról ismert.

Már a római idők óta lakott, később török seregek és osztrák ágyúk rombolták le. A reformkorban (1825–1848) érte el a várost az első nagy fejlődési hullám, amikor több más épület mellett a Magyar Nemzeti Múzeum és a Duna két oldalát összekötő Lánchíd is felépült. A három város 1873-ban egyesült, ami Európában gyakorlatilag páratlan fejlődési sebességet hozott magával. Az első világháború előtti századforduló környékén nagyon szép időszakot élt a város, a „boldog békeidőket”, ahogy a magyarok nevezték.

Létrehozták a városi parkokat az Andrássy úttal és az Operaházzal együtt. Magyarország alapításának ezredik évfordulójának alkalmából megépült Európa második metróvonala, a Lánchíd után újabb hidakat emeltek a Duna fölött, és elképesztő összegből és óriási munkaerőt felhasználva felépült az Országház. Külföldi utazók véleménye szerint akkoriban úgy tűnt, mintha mindenki kávéházakban lakna. A város koncerttermei minden este megteltek, új vasúti pályaudvarok fogadták a városba költözőket, a szomszédos városok pedig ontották az iparcikkeket.

A 20. század nem sok jót tartogatott, ugyanis a 2. világháborúban és az 1956-os forradalomban nagyon sok városlakó meghalt. Az eredeti épületek nagy része megsemmisült, de a város szinte csodával határos módon újra felvirágzott. Igaz ugyanakkor, hogy a golyók által ütött lyukak és a sok csata nyomai még ma is láthatók néhány budapesti épület falán. Budapest egyik fő látványossága a felülmúlhatatlan építészeti sokszínűsége: a várnegyed házainak többsége a barokk korban épült, míg a pesti belváros utcáit a 19. század végén, a 20. század elején épült eklektikus polgári házak szegélyezik, szecessziós és modern épületekkel együtt. Budapest római kori múltja is felfedezhető a városban, csakúgy, mint a török idők örökségei a 16-17. századból, és persze a 20. századi szocialista realista építészet darabjai. Mindezek izgalmas elegyet alkotnak, ahogy a város által kínált kulturális lehetőségek is. Budapest ma egy közel kétmilliós metropolisz, amely felfedezésre vár.

Fordítás »
Top